Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Makini ütközet - 1943. 11. 13.

Az Aleut- és a Salamon-szigetek elfoglalásával az amerikai haditengerészekneklehetősége nyílt, hogy 1943 elmúlásával megkezdje végső invázióját a Csendes-óceánon. A haditerv az volt, hogy a visszafoglalt szigeteken "ugrálva" egyre közelebb jussanak Japánhoz, miközben repülőtereket és tengerészeti bázisokat alakítanak ki, hogy így támogassák a következő támadást. Az első helyszín e tervben a Gilbert-szigeteken lévő Makin-atoll volt. A partraszállást heves bombázás előzte meg, amely azonban teljesen elvétette célját: a fedezékbe húzódott japánok közül szinte mindenki túélte az eseményeket, viszont a partra lépő amerikai gyalogságnak az orlövészek mellett a bombatölcsérek által használhatatlanná rombolt utakkal is meggyűlt a baja. A 193-as harckocsizókat vezeő egyik M3-as könnyűtank is bombatölcsérbe hajtott, így az egész mögötte álló oszlopot mozgásképtelenné tette, azaz kivonta a későbbi ütközetekből. Mivel a japánok nem reagáltak az amerikaiak cseleire, így a hatalmas tűzerőben levő jenkik kénytelenek voltak "fejjel" rohanni az erődítményeknek, és ezáltal hatalmas veszteségeket szenvedtek.

Amerikai erők: 6470 fő, veszteségek: 761 fő (12%)
Japán erők: 400 fő, veszteségek: 395 fő (98%)



A Peleliui ütközet - 1944. 09. 15.

A peleliui csata, más néven a Holtpont hadművelet célja a szigeten található légibázis megkaparintása volt. Bár a szövetséges erők négy nap alatt le akarták zavarni az egészet, a jól kiképzet japán védelemi állások és a kemény ellenállás miatt közel két hónapig tartott a történelem eme jobbára elfeledett csatája.
A hatalmas veszteségek és a megkérdőjelezhető fontosságú katonai tervek (később nem is volt szükség az itt elfoglalt légi bázisra) miatt ez az egyik legnagyobb kudarca az amerikai haderőknek. A csata legvéresebb ütközeteinek helyet adó hágó, a Bloody Nose Ridge örök figyelmeztetés, hogy a helyismerettel rendelkező, előnyös terepen beásott ellenfél ellen nagyon nem éri meg nyíltsisakos rohamot indítani. Az egyik esti támadás esetén például 300 támadó amerikaiból a másnap reggel érkező felmentő sereg megérkeztekor már csak kilencen voltak életben, ők késekkel, kövekkel és kiürült lőszeres dobozokkal harcoltak.

Amerikai erők: 28.484 fő, veszteségek: 9804 fő (34%)
Japán erők: 11.000 fő, veszteségek: 10.695 fő (97%)



A Berlini csata - 1945. 04. 16.

Berlinnek a szovjetek általi elfoglalása a világháború legvéresebb ütközeteinek sorából is kiemelkedik, hisz mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett el, összesen 800 ezernél is több katona veszítettek. Budapest és Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg a németek végső menedéke, Berlin felé vette az irányt, ahol Hitler már a gyermekeket és a veteránokat is csatarendbe állította elkeseredésében. A legfontosabb küzdelmek a városon kívül zajlottak a páncélosok között, de az igazán sok emberélet az erődítménnyé változtatott metropolisz utcáról utcára zajló ostromában veszett el. Hatalmas csaták zajlottak a hidak, a Reichstag és a lövegekkel teletűzdelt állatkert környékén, de végül a szovjetek mindenhol felőrőlték az ellen állást.

Szovjet erők: 4.000.000 fő, veszteségek: 361.367 fő (9%)
Német erők: 851.000 fő, veszteségek: 458.080 fő (53%)